<>
Valljuk be, hozzád tudnék szokni úgy nullahuszonnégyben.
Nem akarok mindenkinek megfelelni már nem. Már csak azt akarom hogy neked elég jó legyek.
mikor órákon át beszélgettek
mikor izgulsz amikor találkoztok,
mikor beleremegsz ahogy rád néz
mikor csak mosolyogni tudsz,
mikor együtt nevettek,
mikor az első kézfogás megtörténik
mikor az első csók..
mikor öleled remegve..
mikor elmész és már fáj a hiánya
mikor egész nap rá gondolsz boldogan, mosolyogva
mikor ülsz a buszon és beugrik valami, és nevetni/mosolyogni kezdesz
mikor az iskolában a matek példa helyett is ő jár a fejedben..
mikor alig várod, hogy újra lásd
mikor leírja, hogy szeret elsőnek..
mikor cukiságokat ír..
mikor belenéz a szemedbe és tudod, hogy miattad csillog..
mikor együtt feküdtök le, majd együtt keltek fel, az az érzés felülmúlhatatlan.
mikor egyre gondoltok és összenéztek..
mikor minden nap egy új élmény vele..
mikor készülődsz a találkozóra..
amikor már minden porcikáddal annyira szereted, hogy az már fáj és sosem tudsz rá igazán haragudni, mert annyira szereted.